Elődeink élete - Audioguide

A Göcseji Múzeum Elődeink élete című új állandó kiállítása Zalaegerszeg hajdani lakóinak hétköznapjaiba kalauzolja a látogatót. Az egyes termekben egymás után jelennek meg a település egykor élt polgárai: a középkori mezőváros jobbágyai, a török idők végvári katonái, a 18-19. század céhesiparosai, a reformkor kisvárosi köznemesei, a 19. század végén a várost modernizáló értelmiségiek, a két világháború közötti helyi elitet alkotó városi és vármegyei hivatalnokok, és végül a szocializmus évtizedeiben ide költöző és letelepedő gyári munkások. Minden egyes társadalmi csoport esetében elsősorban arra ad választ a kiállítás, hogy elődeink hol éltek, vagyis milyen volt a korabeli Zalaegerszeg, hol laktak, milyenek voltak a lakáskörülményeik, milyen volt az a tárgykultúra, amely körülvette őket, mivel foglalkoztak, és végül: milyen közösségi tereket használtak, mivel töltötték szabadidejüket. A tárlat mindezt hagyományos és modern kiállítási módszerekkel tárja a látogatók elé. A tablók, fotónagyítások, enteriőrök, vitrinben bemutatott műtárgyak mellett animációk, hangzó anyagok, interaktív játékok teszik élménnyé a kiállítás megtekintését és a látogatók ismeretszerzését. A saját telefonra letölthető audioguide az egyes témákról, műtárgyakról, enteriőrbe rendezett jelenetekről további információt nyújt. Megtudhatjuk például, milyen volt egy középkori vásár, hogy nézett ki az egerszegi végvár, hogyan készültek palánkfalai. Mire használták a céhzászlót, ki volt Gotthárd János, akinek különleges sírköve a kiállítás egyik fontos darabja lesz. Hallhatunk arról is, mi volt a szenvedélye a reformkor köznemeseinek, milyen könyveket forgattak a leggyakrabban, milyen zászlóaljakban harcoltak az egerszegiek a szabadságharc idején. Megtudhatjuk, hogy a boldog békeidőkben hogyan készítették fel a lányokat hivatásukra, férjük és gyermekeik szolgálatára. A kiállított velocipéd mellett kiderül, kik azok az egerszegiek, akik a kerékpározást meghonosították a városban. A két világháború közötti korszakot megidéző teremben hetési viseletbe öltözött leány fogadja a látogatót. De hogy került hetési viselet a Göcsejt népszerűsíteni akaró Göcseji Hét szereplőire? Kiderül az is, kit neveztek egykor Zalaegerszeg Dankó Pistájának, ki készíttette azt a faragott, festett asztalt, amit a szovjet városparancsnok, Pohodenko foglalt le magának. Az audioguide-ot meghallgatva a szocializmus időszakáról többek között megtudhatjuk, hogyan készült az 1950-es években az első sorozatgyártott bútor, a Békés garnitúra, milyenek voltak a zalaegerszegi május elsejék, miért a mozi vált a legnépszerűbb kulturális intézménnyé. A felsoroltakon kívül még jó néhány izgalmas kérdésre kaphat választ a kíváncsi látogató, ha megtekintve kiállításunkat meghallgatja az audioguide tartalmakat.